47 csodja

1947 utols hnapjaiban, nem sokkal a msodik vilghbor lezrulta utn, Walter Brattin-t s fizikus kollgit a Bell laboratriumban egy szilrdtest kutatcsoportba szerveztk t. Akkori elmletk szerint a flvezet szilciummal vgzett j ksrletek majd hatkonyabb erstket eredmnyezhetnek, amely hatalmas fejlesztseket hozhat a tvkzls terletn. Azt viszont mg csak nem is sejtettk, hogy ksrleti eredmnyeik forradalmastjk majd a mikroelektronika feltrekv vilgt, s a technolgia olyan messzemen fejldst teszik lehetv, amely j szmtstechnikai" gpek ltrejtthez vezet, emiatt 1947 decembert pedig a csoda hnapjnak" hvjk majd.
gyszintn fogalmuk sem volt arrl, hogy sokan szinte brmire kpesek lettek volna, hogy megkaparintsk Brattain laboratriumi jegyzknyvt, hogy a tuds birtokban azt rossz clokra hasznljk a hideghbor alatt. Brattain knytelen volt minden felfedezst kdolt zenett alaktani - belertve a kollgjval s rivlisval, William Schockley-vel, szembeni gyankat is.

Fejtsd meg a laboratriumi jegyzknyvben tallhat rejtvnyek s talls krdsek segtsgvel, hogy mire jtt r Brattain, mikzben az elterel nyomvonalat kveted, amit a kmek megtvesztsre hagyott htra. A knyvben tallhat 40 rejtvny megoldsa sorn utn ltogass el az adott feladvny weboldalra, s rd be az adott oldalra a megfelel vlaszt, hogy megkapd a hozz tartoz kulcsot. Ezeket rd fel a knyvbe, mert mg szksged lesz rjk a tovbbi rejtvnyek megfejtshez, s vgl a teljestrtnet darabkinak sszerakshoz. Szksg lesz egy internetre csatlakozott eszkzre bngszvel, de semmilyen alkalmazst nem kell letlteni. Tbb esetben is rendhagy mdon kell gondolkodni ahhoz, hogy megkaphasd azt a szt vagy szmkombincit, ami a megolds. Walter nyomokat hagyott htra az oldalakon - mindezt szndkosan. A honlaprl kapott kulcsok is szavak vagy szmok, amelyeket ksbb kell felhasznlni. Fizikai trgyi tuds, s a knyv tmjnak ismerete nem szksges a megoldshoz, de bizonyra lvezetesebb lesz a jtk a technika irnt rdekldk szmra. Szksges lesz a knyvbe rni s rajzolni, klnbz oldalakat sszekombinlni, hallgatni s puzzle darabkkat mozgatni. Bizonyra lesz nhny feladvny, aminek rgtn beugrik a megoldsa, mg msok hosszasabb gondolkodst ignyelnek majd.